Szenteste, “Vilija’’, “Gazdag Kutyá”
 
Az ukránok életében épp úgy, mint minden keresztény nép számára a Karácsony az egyik legnagyobb Keresztény ünnep. A keresztények szokásaitól eltérően az ukrán nép Juliánuszi naptár szerint ünneplik január 7-én a Karácsonyt. Szentestét január 6-án tartják.
 Január 6-a a böjt utolsó napja, ezért szentestekor vacsorán kivétel nélkül böjti ételek szerepelnek, és összesen 12 böjti ételt készítenek el. Leginkább ezt a szokást már csak a falvakban él, ezért részletesen elmeséljük, hogyan ünnepelték az ősök, és hogyan ünnepelnek ma.
 Tél. A falu hófehér takaróba burkolódzik. A fagy ezüst ábrákkal rajzolta tele az ablakokat. A mesébe illő, hó és dér borította fák kristályként csillognak a napsütésben. Úgy tűnik, a falú még alszik, körös-körül mély csönd. De nini! A házak fölött füst gomolyog. Ez már az élet jele. Nézzünk csak be – a házakban forr a munka! Hiszen ma Szenteste van, minden titokzatosságával és varázsával, melyet már türelmetlenül, különös izgalommal vár mindenki – gyermek- felnőtt egyaránt. Egyik ünnephez sem fűződik annyi mágikus szertartás, mint a karácsonyhoz.
 Az első ilyen mágikus szertartás valamikor az új láng meggyújtása volt, amihez a gazdaasszony már 12 nappal az ünnep előtt készülődni kezd. Fogja a szent sarokból a kovakövet és a keresztet, amelyek 12 napi feküdtek a szentképek alatt és “új tüzet” csihol. Ezzel a lánggal meggyújtotta a kályhában a 12 fahasábot, amelyeket az utóbbi 12 nap során készített elő és szárítgatott. Most már el lehet készíteni a 12 szentestei ételt. A legfontosabb köztük, természetesen “kutyá” vagy “gazdag kutyá”, amit ezért is neveztek így, mert ezen kívül még 11 sovány, böjti fogást készítettek. Ez a rituális étel búzából, mákból, dióból, mézből készül. Ezek az összetevők szimbolikus jelentéssel bírnak: a gabonamagvak az erőt, egészséget jelképezik, a mák a gazdagságot, jólétet, a dió a barátságot és a családi szeretetett.
 Külön figyelmet érdemel “a kutyá szent sarokba vitele” nevű szokás. A családban a legkisebb fiú – az “ártatlan lélek” – felvéve új gyapjú lábbelijét, fogja a kutyát tartalmazó fazekat, és ahogy viszi, ezt szavalja: “viszem a kutyát a szent sarokba, a zöld szénára, hogy a tyúkok (vagy a méhek) leszálljanak”. A szent sarokban készítenek szénából egy fészket, belehelyezik a fazekat a kutyával és lefedik sós kenyérrel. A szent sarokba állítottak egy szalmabábut is – az új termésből származó búza vagy rozs utolsó kévéjét. Tavasszal ezt a kévét learatják és elvetik a mezön kereszt alakban – úgy hitték, hogy ez megvédi a termést a káróktól.
 Az asztalra szénát fektetnek – annak jeléül, hogy Jézus a jászolban szénában született, – és leterítik ünnepi terítővel. Az asztal közepére egy tányért tesznek gyertyával – a halottak emlékére.
 Amint az égen megjelenik az első csillag, a család ünnepélyesen asztalhoz ül. Őseink hite szerint a szentestei lakomára összegyűlnek az elhunytak lelkei, ezért róluk is gondoskodtak: helyet készít az asztalnál, egy tányérra pedig minden ételből tettek egy-egy kanállal. De valójában ez még nem vacsora, hanem csak annak az előjátéka, az “ünnepi lekóma”. Imát mondanak a holt lelkekért, aztán önmagukért. Az ima után a házigazda ünnepélyesen meghívja a holt lelkek valahányát a szent vacsorára: “Annyit hívok meg, amennyi az Isten édes kutyájában a mag”. A család lassan vacsorához lát. A vacsorát a kutyával kezdik és fejezik is be, kompótlevet isznak hozzá, hiszen böjt van. Később a gyerekek visznek a vacsorából a keresztszülőknek, akik szintén adnak nekik a vacsorájukból. Huculfödön, a Kárpátok és a Dnyeszter között fekvő területeken a tehetősebb gazdák visznek vacsorát a szegényeknek. A vacsora után elkezdődnek a jóslások, varázslások, ráolvasások, különböző mulatságok.
 
 A Koledálás
 
 Az ukrán koledálás szokása – vallásos dalok közös éneklése – hasonló a Magyarországon elterjedt betlehemezéshez. A karácsonyi énekekben rendkívül sokféle motívum szerepelhet. Ezek alapján a dalok nagyjából hat csoportra oszthatók: földműveléssel, vadászattal kapcsolatos, harci, lakodalmi, bibliai-vallási és mesés motívumokkal tarkítotott énekek. Az utóbbi időben Ukrajnában leginkább a vallásos dalok terjedtek el. Ezek általában a Krisztus életéről, szenvedéseiről, haláláról és feltámadásáról szóló evangéliumi történeteket tartalmazzák, vagy az Istenanyáról szólnak:
 
 “ Haj, a folyón a Jordánon
 A Szent Szűz Krisztust mosdatta,
 Mint egy királyt, bepólyázta,
 Hajnalcsillagban ringatta –
 Hajnalcsillagban ringatta,
 Holdban elrejtette.”
 
 A bibliai-vallási témájú karácsonyi dalokat általában a ház urának és feleségének, idősebb embereknek énekelték. Ha a gazdának eladó lánya volt, akkor neki szólt a dal: megénekelték szépségét, amelyet a cárkisasszonyéhoz vagy királyleányéhoz hasonlították:
 
 “Jaj, de szépen piroslik a cserjésben a dús kányafa,
 De még szebb a Petro leánya:
 Az udvaron úgy jár, ahogy a hold feljön,
 Megjött a házba, urak várják,
 Urak várják, sapkájukat leveszik
 Sapkájuk leveszik, tőle megkérdezik:
 Talán cárleány vagy, avagy királyleány?
 Nem is cárlány, nem is királyleány,
 Ez a Leány a Petro lánya.
 Tiszteljük őt,
 Szent Karácsony alkalmából köszöntjük,
 Apját, anyját, és egész családját.
 
 Nagyon sok ilyen karácsonyi dal van, egyik szebb mint a másik. A karácsonyi népköltészet távoli hagyományokra tekint, gyökerei a történelembe és a mindennapi életbe tekintenek vissza. Elődeinknek köszönthetően azonban fennmaradtak és nekünk lehetőségünk nyílik kiapadhatatlan forrásukból meríteni, különösen a karácsonyi ünnepek alkalmából, amikor ezek a dalok különösen bensőséggel és emelkedettséggel hangzanak fel.
 
 Karácsonyi Ételek
 
Közismert tény, hogy Szentestére 12 hagyományos étel kerül az ünnepi asztalra. Ezek csoportosítása nem követ semmilyen szigorú szabályt, de egy valaminek lennie kell az ünnepi asztalon. Ez pedig az édes, dióval, mákkal, mazsolával, gazdagított kása a “kutyá”. Az egyik Kijev-környéki járásban pl. Szentestére édes kását, kompótot, káposztás gombás, krumplis, mákos, almás vagy meggyes derelyét, babbal töltött pirozskit, hagymás heringet, gombalevest, halkocsonyát, vinigret-salátát, aszalt szilvával párolt káposztát, gombával párolt burgonyát, kölessel töltött káposztát, sült halat tálalnak fel. Másutt mézes-olajos savanyú káposzta és aszalt gyümölcsökből készült cibere, stb. is kerül az asztalra.
 
 Kutyá
 
 Régen mozsárban tört búzából készült ez az étel, de mostanság aligha van olyan háztartás, ahol a napi használati tárgyak között ott van a mozsár, az éléskamrában pedig a búza. Éppen ezért a mostani “Kutyá” többnyire búza vagy gyöngykása darából készül. A karácsonyi asztal főfogását olyan edényben főzik, amelyet évente csak egyszer, erre az alkalomra használják.
 A darát leöntjük hideg vízzel és hagyjuk megduzzadni, majd leszűrjük és leöntjük forrásban lévő vízzel, ezután legalább másfél óráig főzzük. Amikor levettük a tűzről, hozzákeverjük a darált mákot, diót, beáztatott mazsolát, felöntjük kompótlével és összekeverjük.
 Két pohár gyöngykásához 4 pohár vizet, 5 dkg mákot, ugyanannyi mazsolát és diót, valamint 1 pohár kompótlevet veszünk.
 
 Kompót
 
 A szárított gyümölcsöket és bogyókat átválogatjuk, jól kimossuk, leöntjük vízzel és főni tesszük. Az aszalt gyümölcsökből készülő kompótnál nagyon fontos, hogy betartsuk a gyümölcsök sorrendjét. Először készre főzzük az aszalt körtét és almát, és csak ezután a szilvát és a meggyet, amelyeknek csak egyet kell forrni. Ezután a lében elfőzzük a mézet, majd a levet ráöntjük a gyümölcsökre és a kész kompótot 5-6 órára, hidegre tesszük.
 Egy pohár méz, 10 dkg aszalt körte, alma, szilva, meggy, 5 dkg mazsola, 1 l víz.
 
 Borscs gombás derelyécskékkel
 
 A céklát és a sárgarépát megtisztítjuk és egészben, hideg vízben tesszük fel főzni. 30-40 percig főzzük, majd a céklát és a répát kivesszük a léből, beletesszük a hagymát, ízlés szerint sózzuk, beletesszük egy mokkáskanál köménymagot és még 20 percig, főzzük. Eközben hozzáadunk még apróra lereszelt, lehéjázott 1-2 paradicsomot és egy csipetnyi cukrot. Amikor a hagyma megfő, a leveshez adjuk a durvára reszelt céklát és a sárgarépát, felforraljuk, a képződött habot leszedjük, így lesz a borscs tiszta és áttetsző. 30 percen belül tálalható. A tányérba egy kanál tejfölt teszünk, rászedünk 5 db gombás derelyécskét, apróra vágott zöldfűszereket és rámérjük a levest.
 Gombás derelyécskék:
 A tölteléket szárított vargánya gombából készítjük, amit előző este beáztattunk. Reggel kicsit átöblítjük, feltesszük főzni, majd leszűrjük, és hagymával megpároljuk. A lehűtött gombát ledaráljuk, sózzuk, borsozzuk, és fokhagymával ízesítjük.
 Derelyetészta:
 25 dkg liszthez 1 tojást, 1 dl tejet és egy kis vizet használunk. Kemény tésztát gyúrunk, vékonyra kinyújtjuk és pohárral kis köröket, szaggatunk. Ezekre teszünk a tölteléket és a pelmenihez hasonlóan összehajtjuk és kifőzzük.