|
Vendégünk volt Borisz Taraszjuk külügyminiszter
Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter meghívására júliusban kétnapos hivatalos
látogatáson Magyarországon járt Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter. Az ukrán
diplomácia vezetőjét fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök, és találkozott
Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is.
Szoros programja ellenére a külügyminiszter időt szakított arra is, hogy
találkozzon a magyarországi ukrán közösség tagjaival. A magas rangú vendéget
július 14-én régi ismerősként köszönthette Hartyányi Jaroszláva, az UOÖ és a
MUKE elnöke.
"Jól emlékszem korábbi találkozóinkra - mondta Borisz Taraszjuk. - Tudom, hogy
nem volt könnyű dolguk a közösség tevékenységének megszervezésével, de mi
folyamatosan figyelemmel kísértük az önök munkáját, és magyar partnereinkkel
folytatott tárgyalásaink során is felvetettük - nem tudom, milyen eredménnyel -
az önök gondjait".
Határon túli ukránok

A külügyminiszter kitért arra, hogy a határon túli ukránok és az anyaország
közötti kapcsolatok koordinálásával az újjászervezett Külügyminisztérium,
illetve a Kulturális és Művészeti Minisztérium (Okszana Bilozir ismert énekesnő
az új miniszter) foglalkozik a jövőben. A vendég szavaiból arra lehetett
következtetni, hogy Viktor Juscsenko elnököt személy szerint is foglalkoztatja
az ukrán diszpóra támogatása. Többek közt megbízta a kormányt külföldi
tájékoztatási és kulturális központok létrehozásával. Az ukrán diplomácia
tevékenységében elsőbbséget élveznek a határon túli ukránokkal fenntartott
kapcsolatok, mondta Taraszjuk.
A külügyminiszter szót ejtett az ukrán külképviseletekről is, megjegyezvén, hogy
jelenleg a világ országaiban118 konzuli intézmény, illetve diplomácia misszió
működik, ami szerinte több a kelleténél, ezért el kell gondolkodni a
külképviseletek racionálisabb telepítéséről. A leépítés azonban semmiképpen sem
fogja érinteni a magyarországi képviseleteket, mert a hivatalos Kijev nagy
jelentőséget tulajdonít a magyarországi kapcsolatnak, nem utolsó sorban azért,
mert Magyarország az elsők között ismerte el a független Ukrajnát. "Országaink
között jelenleg 1 milliárd 400 ezer dollár értékű árú cserél gazdát - mondta
Borisz Taraszjuk. - Ez nagyon komoly összeg, hiszen az Ausztriával és
Szlovákiával lebonyolított forgalom értéke ennek a fele. Említésre méltó továbbá
az is, hogy Magyarország hajlandó jelentős összegeket befektetni Ukrajnában.
Ezek összege 170-180 millió dollár között mozog. De Ukrajna sem szeretne
lemaradni ezen a téren, amire bizonyíték a Dunaferr megvásárlása 475 millió
dollárért, ami egymagában kétszerese a magyarok ukrajnai befektetéseinek". 
Ezek után sokkal hitelesebben hangzanak a miniszter szavai Ukrajna nemzetközi
tekintélyének növekedéséről. Különösen a "narancsos forradalom" után volt
tapasztalható nyilvánvaló változás. A külügyminiszter szerint az ukrán
politikusokat most egészen más elbánásban részesítik külföldön. "Öt év
megszakítással 30 esztendeje vagyok a pályán, de még sohasem voltam ilyen büszke
az elnökünkre, a népünkre és az országunkra. Most fantasztikusan jó dolgozni. Az
a benyomásom, hogy Ukrajnát minden fővárosban kitárt kapuk fogadják. Csak
világosan fogalmazzuk meg kívánságainkat, s máris állnak rendelkezésünkre.
Rendkívül nagy irányunkban a bizalom, szerte a világban az emberek szeretetével
és rokonszenvével találkozunk. Ha majd Ukrajnában végérvényesen lezajlik az
átalakulás és az ország egy virágzó, demokratikus Európa része lesz, akkor
minden ukrán - éljen bárhol is a világban - büszkén vallja: igen, ukrán vagyok!" - mondta mintegy zárszóként Borisz Taraszjuk.
A narancsos forradalom utózöngéi
A külügyminiszter felszólalást követő kötetlen beszélgetés során Hartyányi
Jaroszláva felemlegette a magyarországi ukrán közösség tiltakozó akcióját a
budapesti Ukrán Nagykövetség előtt: "Nagyon sajnáljuk, hogy a diplomaták közül
senki sem jött ki hozzánk, senki sem állt szóba velünk - mondta szomorúan. -
Valószínűleg nincs minden rendjén az egyes tisztségviselők emberi
tisztességével. A tüntetők levonhatták az ebből fakadó erkölcsi
következtetéseket. Most, mint az UEK elnökhelyettese, az európai ukrán
szervezetek nevében kérdezem Öntől, folyik-e vizsgálat az elnökválasztás
eredményének meghamisítása ügyében? Számunkra egyáltalán nem közömbös, milyen
büntetést kapnak a hamisítók. Ön igazságosnak tartja, hogy Ukrajnában most
üldözik, kigúnyolják, mi több, diszkreditálják azokat, akik harcoltak a
demokráciáért? Ez nagyon sok embert érint."
Ezt követően az elnök asszony szót adott Nagyija Muzicsuknak, aki a választások
idején megfigyelőként tartózkodott az Ukrán Nagykövetségen.
Muzicsuk asszony elmondta, hogy az UOÖ és a MUKE öt személyt delegált a
budapesti, illetve nyíregyházi választókörzetbe. "Szinte mindent magunknak
kellett csinálni, megküzdve hol a tehetetlenségi erővel, hol pedig a választási
bizottság tagjainak nyilvánvaló közönyével - mondta visszafogottan Nagyija
Muzicsuk. - Senki sem mondta nekünk, hogy vegyünk részt a választáson, még
kevésbé szorgalmazták jelenlétünket a választási bizottságban, szemben a
Külügyminisztérium, azaz a régi, kucsmai hatalom intézményeinek állításával. A
második fordulóban, a Majdan nyomására végrehajtott némi, jobbára "kozmetikai" változtatások ellenére el kell mondanom, hogy többnyire követségi, konzulátusi
és más kormány-alkalmazottak magatartásáról beszélek. Okszana Bilozir sem tudott
nekünk segíteni Kijevből, mert a kormányzat már összeállította a választási
bizottságokat. A megfigyelők tehát magukra maradtak.
Nagyon szomorú és keserű emlékezni ezekre az ocsmány dolgokra, hiszen nyoma sem
volt az átláthatóságnak és a demokráciának. A bizottság tagjai nem kívántak
együttműködni a civil szervezetek képviselőivel. A bizottság ténykedése
szégyenletes volt." Nagyija Muzicsuk véleménye szerint teljességgel
megengedhetetlen volt az is, ami a megfigyelők igazolványainak kiadása körül
zajlott, és végső soron nem is győzték kivárni az okmányokat. "A közösség
képviselői segítséget kértek Jurij Muska nagykövettől, hogy járjon közben a
probléma megoldása érdekében. A nagykövet úr beleegyezett a megfigyelők
jelenlétébe, bár csak korlátozott jogkörrel. Ezért kénytelenek voltak
párhuzamosan számlálni a szavazatokat, nehogy valami lényeges elkerülje a
figyelmüket. A végeredmény azonban még a legedzettebb megfigyelőket is
megdöbbentette. Elképzelni sem tudták, honnan került elő 118 plusz szavazat.
Méghozzá úgy, hogy sok választót nem vettek fel, vagy szándékosan
"kifelejtettek" a jegyzékről. Ezért okkal gyanúsíthatók manipulációval a
bizottság tagjai. A hivatalos ukrán hatalom képviselői akkor nem adtak erre
semmilyen magyarázatot, inkább igyekeztek nyomást gyakorolni a megfigyelőkre" -
foglalta össze a választásokkal összefüggő, kevésbé ismert tényeket Nagyija
Muzicsuk, majd szenvedélyes szavakkal fordult a jelenlévőkhöz: "Milyenek is a mi
követségeink?.. Hát nem azért vannak, hogy tiszteljék a törvényt, hogy ne
egy-egy csoport vagy párt érdekeit, hanem minden választó, az egész nemzet
érdekeit képviseljék? A legutóbbi választásokon mi a követségi munkatársak
személyében találkozhattunk az ellenzékkel."
A nagykövet válasza
Az ukrán külügyminiszter a jelenlévő vendégekkel együtt hallgatta végig a
szenvedélyes beszámolót, és magyarázatot kért a nagykövettől.
Jurij Muska elismerte, hogy a választási bizottság összetétele nem volt
átlátható. A külügyminisztérium gyakorlatilag arra ösztönözte a követséget, hogy
a bizottságok olyan személyekből álljanak, akik nem állami alkalmazottak.
Ugyanakkor cáfolta azt az állítást, miszerint az Egyesületben nem tudtak a
választásról, mert a magyarországi ukránok kaptak tájékoztatást. Meggyőződéssel
állította, hogy az ukrán állampolgárok választójogáról is volt tájékoztatás,
hiszen ezért a választási bizottság konkrét tagjai viseltek felelősséget. A
nagykövet arra is panaszkodott, hogy a követségnek nem volt elég embere a
választások lebonyolítására, hiszen a bizottságnak 12 tagból kellett állnia, és
ezért a Dunai Hajózástól "kölcsönöztek" embereket a zavartalan lebonyolítás
érdekében. "Más ukrán állampolgárok nem jelezték, hogy rész kívánnak venni a
bizottság munkájában" - jegyezte meg lakonikusan Jurij Muska. Ugyanakkor
elismerte, hogy a bizottságok összeállításának elve helytelen volt.
A választások lebonyolításával és a civil szervezetek által delegált megfigyelők
akkreditálásával kapcsolatos kifogásokra reagálva a nagykövet elismerte, hogy
valóban nem adtak ki igazolványokat. "Úgy gondoltam, hogy személyesen ismerek
mindenkit, tehát be kell engedni őket. Azt mondtam, hogy ismerek mindenkit és
engedélyezem a jelenlétüket. A bizottság is beleegyezett a megfigyelők
jelenlétébe" - mondta a nagykövet. Jurij Muska elmondta még, hogy a második és
harmadik fordulóra hat vagy hét megfigyelő érkezett, de ekkor a helyiségben
akkora volt a tömeg, hogy nemhogy leülni, de állni is alig lehetett. A hibás
szavazólapokat pedig a kiszolgáló személyzet túlterheltségével mentegette a
nagykövet. "Egyébként elismerem, hogy elviekben jogos a követséget ért bírálat" - mondta befejezésül Jurij Muska nagykövet.
A vita folytatódott
Kravcsenko György, a MUKE elnökhelyettese és a komáromi ukrán önkormányzat
vezetője figyelmeztetett, hogy hasonló eset nem fordulhat elő a következő,
parlamenti választások idején. Többek közt szól a sajtóról is. Konkrétan az
orosz és ukrán nyelven megjelenő lapokról. Elmondta, hogy amikor az első
választók megjelentek a választókörzetben, a követségen, a Hromada terjesztőit
rövid úton kitessékelték az épületből. "Nem értettük, miért történik ez, hiszen
a választási bizottság véleménye szerint az orosznyelvű sajtótermékek jelenléte
teljesen legális, megengedhető volt az ukrán elnökválasztáson, csak a mi saját,
nem is politikai lapunkat dobták ki - "jegyezte meg ingerülten a MUKE
elnökhelyettese.
Kravcsenko nyugtalanságának adott hangot a Kobzos budapesti szobra körül
kialakult helyzet kapcsán is. "Nagyon nem szeretnénk, ha valamilyen oknál fogva
egyszer csak újra megjelenne előttünk ez a szobor" - jegyezte meg keményen,
rámutatva, hogy a követség tavalyi magatartása kedvezőtlen hatással volt az
Egyesület egész évi munkájára. Egyébként annak idején a magyar sajtó is
beszámolt a konfliktusról. Nagyon meglepő, hogy a magyarországi ukránokat
mintegy figyelembe sem vették, véleményükkel nem is számoltak, amikor arról volt
szó, milyen legyen, és hol álljon a szobor. Hiszen minden tisztességes ukrán
tudatában van annak, mekkora felelősség nehezedik azok vállára, akik egy
Sevcsenko szobor felállítására vállalkoznak, éppen ezért ezt az ügyet nem lehet
tessék-lássék intézni, vélik a magyarországi ukránok. Sajnos, Muska nagykövet úr
tavaly az Egyesületben felháborodva ismerte el, hogy a témában zárt körben, az
UOÖ és a MUKE nélkül döntöttek. Egy művészi szempontból gyenge alkotás kapott
zöld utat, s a szobornak szánt helyszín sem tekinthető a legelőnyösebbnek. Az
ukrán kisebbség képviselői ezért kénytelenek voltak beavatkozni az ügymenetbe,
és sok erőfeszítés és idegeskedés árán megakadályozni az ukránok
megszégyenítését" - mondta Jurij Kravcsenko, aki arra kérte Borisz Taraszjukot,
hogy szerezze meg a magyar végrehajtó hatalom támogatását ehhez az ügyhöz. Arról
van szó, hogy a magyar kormányzat csak egy szobor felállítását engedélyezi. Ha
nem így lenne, akkor az Egyesület nem bocsátkozna meddő vitákba, hanem
felállítaná a saját, az ukrán képzőművészeti hagyományoknak megfelelő Sevcsenko
szobrát. A kölcsönös jó szándék megnyilvánulása lenne, ha Petőfi Sándornak
szobrot állítanának Kijevben, a Kobzosnak pedig Budapesten. Ez méltó lezárása
lenne ennek a zavaros történetnek.
A nagykövet elmondta, hogy a sajtótermékekre vonatkozóan valóban igaz a
megjegyzés, és elismerte, hogy ő adott utasítást az eltávolításukra, mert az
ukrán törvények értelmében az ilyen helyeken tilos a terjesztésük. "Egyébként
egy hivatalos személy ténykedését mindenki úgy ítéli meg, ahogy akarja" - mondta
Kravcsenko kifogásaira válaszolva.
Ami a szoborügyet illeti Muska nagykövet kiállt korábbi álláspontja mellett.
Szerinte nincs feltétlenül szükség a szoborcserére Kijev és Budapest között,
hanem a létező feltételek mellett kell megoldani a kérdést. Figyelembe kell
venni az V. kerületi önkormányzat által támogatott projekt pénzügyi vonzatait
is. "Ha döntünk ebben a kérdésben, meghívhatjuk Kijevből Csepelik
szobrászművészt, hogy készítsen egy másik szobrot, de az V. kerületi
önkormányzatnak akkor is magyarázattal tartozunk, hogy hová lett az ő szobruk"-
mondta Jurij Muska.
Miniszteri zárszó
Az ukrán külügyminiszter aggodalmának adott hangot a budapesti és nyíregyházi
választókörzetekben tapasztalt szabálytalanságok miatt. Szeretnék emlékeztetni
arra, hogy a választások idején Borisz Taraszjuk a Mi Ukrajnánk tömörülés tagja
volt, és politikai elvbarátaival igyekeztek megtenni minden tőlük telhetőt a
választási csalások megelőzéséért. "Nagyon nehéz dolgunk volt mind Ukrajnában,
mind pedig külföldön" - mondta a miniszter. A kormány soha nem látott méretű
választási csalásra készült, ugyanis 2 millió szavazót akart az urnákhoz
szólítani az Oroszországi Föderációban pótlólagosan megnyitni tervezett 420
választókörzetben. "Mi ezt megakadályoztuk" - mondta.
Az ukrán diplomácia vezetőjének véleménye szerint a választási csalások
elkövetői méltó büntetést érdemelnek. Megbízta munkatársait, hogy vegyék górcső
alá a választások lebonyolításának menetét a magyarországi választókörzetekben
is. Egyébként a megfigyelők jelentéseit is figyelembe veszik, hogy teljes képet
kapjanak az eseményekről, és megállapítást nyerjenek a szabálysértések. Borisz
Taraszjuk elmondta, hogy jelenleg Ukrajnában 130 bírósági eljárás van
folyamatban a választási csalásokkal összefüggésben. Néhány per már le is
zárult, fény derült a konkrét személyi felelősségre és a vétkesek
börtönbüntetésüket töltik. Ami pedig azt illeti, hogy annak idején a
külügyminisztérium is részese volt a csalásoknak, Borisz Taraszjuk elmondta,
hogy hivatalba lépésekor hivatalos vizsgálatot rendelt el, amely kiderítette,
hogy egyes külügyminisztériumi tisztségviselők közreműködtek a külföldi
választókörzetekben lebonyolított választások eredményének meghamisításában. A
vizsgálat anyagait átadták a Legfőbb Ügyészségnek.
Tudósítónktól
|
|