Vendégünk volt Borisz Taraszjuk külügyminiszter

Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter meghívására júliusban kétnapos hivatalos látogatáson Magyarországon járt Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter. Az ukrán diplomácia vezetőjét fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök, és találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is.
Szoros programja ellenére a külügyminiszter időt szakított arra is, hogy találkozzon a magyarországi ukrán közösség tagjaival. A magas rangú vendéget július 14-én régi ismerősként köszönthette Hartyányi Jaroszláva, az UOÖ és a MUKE elnöke.
"Jól emlékszem korábbi találkozóinkra - mondta Borisz Taraszjuk. - Tudom, hogy nem volt könnyű dolguk a közösség tevékenységének megszervezésével, de mi folyamatosan figyelemmel kísértük az önök munkáját, és magyar partnereinkkel folytatott tárgyalásaink során is felvetettük - nem tudom, milyen eredménnyel - az önök gondjait".

Határon túli ukránok


A külügyminiszter kitért arra, hogy a határon túli ukránok és az anyaország közötti kapcsolatok koordinálásával az újjászervezett Külügyminisztérium, illetve a Kulturális és Művészeti Minisztérium (Okszana Bilozir ismert énekesnő az új miniszter) foglalkozik a jövőben. A vendég szavaiból arra lehetett következtetni, hogy Viktor Juscsenko elnököt személy szerint is foglalkoztatja az ukrán diszpóra támogatása. Többek közt megbízta a kormányt külföldi tájékoztatási és kulturális központok létrehozásával. Az ukrán diplomácia tevékenységében elsőbbséget élveznek a határon túli ukránokkal fenntartott kapcsolatok, mondta Taraszjuk.
A külügyminiszter szót ejtett az ukrán külképviseletekről is, megjegyezvén, hogy jelenleg a világ országaiban118 konzuli intézmény, illetve diplomácia misszió működik, ami szerinte több a kelleténél, ezért el kell gondolkodni a külképviseletek racionálisabb telepítéséről. A leépítés azonban semmiképpen sem fogja érinteni a magyarországi képviseleteket, mert a hivatalos Kijev nagy jelentőséget tulajdonít a magyarországi kapcsolatnak, nem utolsó sorban azért, mert Magyarország az elsők között ismerte el a független Ukrajnát. "Országaink között jelenleg 1 milliárd 400 ezer dollár értékű árú cserél gazdát - mondta Borisz Taraszjuk. - Ez nagyon komoly összeg, hiszen az Ausztriával és Szlovákiával lebonyolított forgalom értéke ennek a fele. Említésre méltó továbbá az is, hogy Magyarország hajlandó jelentős összegeket befektetni Ukrajnában. Ezek összege 170-180 millió dollár között mozog. De Ukrajna sem szeretne lemaradni ezen a téren, amire bizonyíték a Dunaferr megvásárlása 475 millió dollárért, ami egymagában kétszerese a magyarok ukrajnai befektetéseinek".
Ezek után sokkal hitelesebben hangzanak a miniszter szavai Ukrajna nemzetközi tekintélyének növekedéséről. Különösen a "narancsos forradalom" után volt tapasztalható nyilvánvaló változás. A külügyminiszter szerint az ukrán politikusokat most egészen más elbánásban részesítik külföldön. "Öt év megszakítással 30 esztendeje vagyok a pályán, de még sohasem voltam ilyen büszke az elnökünkre, a népünkre és az országunkra. Most fantasztikusan jó dolgozni. Az a benyomásom, hogy Ukrajnát minden fővárosban kitárt kapuk fogadják. Csak világosan fogalmazzuk meg kívánságainkat, s máris állnak rendelkezésünkre. Rendkívül nagy irányunkban a bizalom, szerte a világban az emberek szeretetével és rokonszenvével találkozunk. Ha majd Ukrajnában végérvényesen lezajlik az átalakulás és az ország egy virágzó, demokratikus Európa része lesz, akkor minden ukrán - éljen bárhol is a világban - büszkén vallja: igen, ukrán vagyok!" - mondta mintegy zárszóként Borisz Taraszjuk.

A narancsos forradalom utózöngéi

A külügyminiszter felszólalást követő kötetlen beszélgetés során Hartyányi Jaroszláva felemlegette a magyarországi ukrán közösség tiltakozó akcióját a budapesti Ukrán Nagykövetség előtt: "Nagyon sajnáljuk, hogy a diplomaták közül senki sem jött ki hozzánk, senki sem állt szóba velünk - mondta szomorúan. - Valószínűleg nincs minden rendjén az egyes tisztségviselők emberi tisztességével. A tüntetők levonhatták az ebből fakadó erkölcsi következtetéseket. Most, mint az UEK elnökhelyettese, az európai ukrán szervezetek nevében kérdezem Öntől, folyik-e vizsgálat az elnökválasztás eredményének meghamisítása ügyében? Számunkra egyáltalán nem közömbös, milyen büntetést kapnak a hamisítók. Ön igazságosnak tartja, hogy Ukrajnában most üldözik, kigúnyolják, mi több, diszkreditálják azokat, akik harcoltak a demokráciáért? Ez nagyon sok embert érint."
Ezt követően az elnök asszony szót adott Nagyija Muzicsuknak, aki a választások idején megfigyelőként tartózkodott az Ukrán Nagykövetségen.
Muzicsuk asszony elmondta, hogy az UOÖ és a MUKE öt személyt delegált a budapesti, illetve nyíregyházi választókörzetbe. "Szinte mindent magunknak kellett csinálni, megküzdve hol a tehetetlenségi erővel, hol pedig a választási bizottság tagjainak nyilvánvaló közönyével - mondta visszafogottan Nagyija Muzicsuk. - Senki sem mondta nekünk, hogy vegyünk részt a választáson, még kevésbé szorgalmazták jelenlétünket a választási bizottságban, szemben a Külügyminisztérium, azaz a régi, kucsmai hatalom intézményeinek állításával. A második fordulóban, a Majdan nyomására végrehajtott némi, jobbára "kozmetikai" változtatások ellenére el kell mondanom, hogy többnyire követségi, konzulátusi és más kormány-alkalmazottak magatartásáról beszélek. Okszana Bilozir sem tudott nekünk segíteni Kijevből, mert a kormányzat már összeállította a választási bizottságokat. A megfigyelők tehát magukra maradtak.
Nagyon szomorú és keserű emlékezni ezekre az ocsmány dolgokra, hiszen nyoma sem volt az átláthatóságnak és a demokráciának. A bizottság tagjai nem kívántak együttműködni a civil szervezetek képviselőivel. A bizottság ténykedése szégyenletes volt." Nagyija Muzicsuk véleménye szerint teljességgel megengedhetetlen volt az is, ami a megfigyelők igazolványainak kiadása körül zajlott, és végső soron nem is győzték kivárni az okmányokat. "A közösség képviselői segítséget kértek Jurij Muska nagykövettől, hogy járjon közben a probléma megoldása érdekében. A nagykövet úr beleegyezett a megfigyelők jelenlétébe, bár csak korlátozott jogkörrel. Ezért kénytelenek voltak párhuzamosan számlálni a szavazatokat, nehogy valami lényeges elkerülje a figyelmüket. A végeredmény azonban még a legedzettebb megfigyelőket is megdöbbentette. Elképzelni sem tudták, honnan került elő 118 plusz szavazat. Méghozzá úgy, hogy sok választót nem vettek fel, vagy szándékosan "kifelejtettek" a jegyzékről. Ezért okkal gyanúsíthatók manipulációval a bizottság tagjai. A hivatalos ukrán hatalom képviselői akkor nem adtak erre semmilyen magyarázatot, inkább igyekeztek nyomást gyakorolni a megfigyelőkre" - foglalta össze a választásokkal összefüggő, kevésbé ismert tényeket Nagyija Muzicsuk, majd szenvedélyes szavakkal fordult a jelenlévőkhöz: "Milyenek is a mi követségeink?.. Hát nem azért vannak, hogy tiszteljék a törvényt, hogy ne egy-egy csoport vagy párt érdekeit, hanem minden választó, az egész nemzet érdekeit képviseljék? A legutóbbi választásokon mi a követségi munkatársak személyében találkozhattunk az ellenzékkel."

A nagykövet válasza

Az ukrán külügyminiszter a jelenlévő vendégekkel együtt hallgatta végig a szenvedélyes beszámolót, és magyarázatot kért a nagykövettől.
Jurij Muska elismerte, hogy a választási bizottság összetétele nem volt átlátható. A külügyminisztérium gyakorlatilag arra ösztönözte a követséget, hogy a bizottságok olyan személyekből álljanak, akik nem állami alkalmazottak. Ugyanakkor cáfolta azt az állítást, miszerint az Egyesületben nem tudtak a választásról, mert a magyarországi ukránok kaptak tájékoztatást. Meggyőződéssel állította, hogy az ukrán állampolgárok választójogáról is volt tájékoztatás, hiszen ezért a választási bizottság konkrét tagjai viseltek felelősséget. A nagykövet arra is panaszkodott, hogy a követségnek nem volt elég embere a választások lebonyolítására, hiszen a bizottságnak 12 tagból kellett állnia, és ezért a Dunai Hajózástól "kölcsönöztek" embereket a zavartalan lebonyolítás érdekében. "Más ukrán állampolgárok nem jelezték, hogy rész kívánnak venni a bizottság munkájában" - jegyezte meg lakonikusan Jurij Muska. Ugyanakkor elismerte, hogy a bizottságok összeállításának elve helytelen volt.
A választások lebonyolításával és a civil szervezetek által delegált megfigyelők akkreditálásával kapcsolatos kifogásokra reagálva a nagykövet elismerte, hogy valóban nem adtak ki igazolványokat. "Úgy gondoltam, hogy személyesen ismerek mindenkit, tehát be kell engedni őket. Azt mondtam, hogy ismerek mindenkit és engedélyezem a jelenlétüket. A bizottság is beleegyezett a megfigyelők jelenlétébe" - mondta a nagykövet. Jurij Muska elmondta még, hogy a második és harmadik fordulóra hat vagy hét megfigyelő érkezett, de ekkor a helyiségben akkora volt a tömeg, hogy nemhogy leülni, de állni is alig lehetett. A hibás szavazólapokat pedig a kiszolgáló személyzet túlterheltségével mentegette a nagykövet. "Egyébként elismerem, hogy elviekben jogos a követséget ért bírálat" - mondta befejezésül Jurij Muska nagykövet.

A vita folytatódott

Kravcsenko György, a MUKE elnökhelyettese és a komáromi ukrán önkormányzat vezetője figyelmeztetett, hogy hasonló eset nem fordulhat elő a következő, parlamenti választások idején. Többek közt szól a sajtóról is. Konkrétan az orosz és ukrán nyelven megjelenő lapokról. Elmondta, hogy amikor az első választók megjelentek a választókörzetben, a követségen, a Hromada terjesztőit rövid úton kitessékelték az épületből. "Nem értettük, miért történik ez, hiszen a választási bizottság véleménye szerint az orosznyelvű sajtótermékek jelenléte teljesen legális, megengedhető volt az ukrán elnökválasztáson, csak a mi saját, nem is politikai lapunkat dobták ki - "jegyezte meg ingerülten a MUKE elnökhelyettese.
Kravcsenko nyugtalanságának adott hangot a Kobzos budapesti szobra körül kialakult helyzet kapcsán is. "Nagyon nem szeretnénk, ha valamilyen oknál fogva egyszer csak újra megjelenne előttünk ez a szobor" - jegyezte meg keményen, rámutatva, hogy a követség tavalyi magatartása kedvezőtlen hatással volt az Egyesület egész évi munkájára. Egyébként annak idején a magyar sajtó is beszámolt a konfliktusról. Nagyon meglepő, hogy a magyarországi ukránokat mintegy figyelembe sem vették, véleményükkel nem is számoltak, amikor arról volt szó, milyen legyen, és hol álljon a szobor. Hiszen minden tisztességes ukrán tudatában van annak, mekkora felelősség nehezedik azok vállára, akik egy Sevcsenko szobor felállítására vállalkoznak, éppen ezért ezt az ügyet nem lehet tessék-lássék intézni, vélik a magyarországi ukránok. Sajnos, Muska nagykövet úr tavaly az Egyesületben felháborodva ismerte el, hogy a témában zárt körben, az UOÖ és a MUKE nélkül döntöttek. Egy művészi szempontból gyenge alkotás kapott zöld utat, s a szobornak szánt helyszín sem tekinthető a legelőnyösebbnek. Az ukrán kisebbség képviselői ezért kénytelenek voltak beavatkozni az ügymenetbe, és sok erőfeszítés és idegeskedés árán megakadályozni az ukránok megszégyenítését" - mondta Jurij Kravcsenko, aki arra kérte Borisz Taraszjukot, hogy szerezze meg a magyar végrehajtó hatalom támogatását ehhez az ügyhöz. Arról van szó, hogy a magyar kormányzat csak egy szobor felállítását engedélyezi. Ha nem így lenne, akkor az Egyesület nem bocsátkozna meddő vitákba, hanem felállítaná a saját, az ukrán képzőművészeti hagyományoknak megfelelő Sevcsenko szobrát. A kölcsönös jó szándék megnyilvánulása lenne, ha Petőfi Sándornak szobrot állítanának Kijevben, a Kobzosnak pedig Budapesten. Ez méltó lezárása lenne ennek a zavaros történetnek.
A nagykövet elmondta, hogy a sajtótermékekre vonatkozóan valóban igaz a megjegyzés, és elismerte, hogy ő adott utasítást az eltávolításukra, mert az ukrán törvények értelmében az ilyen helyeken tilos a terjesztésük. "Egyébként egy hivatalos személy ténykedését mindenki úgy ítéli meg, ahogy akarja" - mondta Kravcsenko kifogásaira válaszolva.
Ami a szoborügyet illeti Muska nagykövet kiállt korábbi álláspontja mellett. Szerinte nincs feltétlenül szükség a szoborcserére Kijev és Budapest között, hanem a létező feltételek mellett kell megoldani a kérdést. Figyelembe kell venni az V. kerületi önkormányzat által támogatott projekt pénzügyi vonzatait is. "Ha döntünk ebben a kérdésben, meghívhatjuk Kijevből Csepelik szobrászművészt, hogy készítsen egy másik szobrot, de az V. kerületi önkormányzatnak akkor is magyarázattal tartozunk, hogy hová lett az ő szobruk"- mondta Jurij Muska.

Miniszteri zárszó

Az ukrán külügyminiszter aggodalmának adott hangot a budapesti és nyíregyházi választókörzetekben tapasztalt szabálytalanságok miatt. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy a választások idején Borisz Taraszjuk a Mi Ukrajnánk tömörülés tagja volt, és politikai elvbarátaival igyekeztek megtenni minden tőlük telhetőt a választási csalások megelőzéséért. "Nagyon nehéz dolgunk volt mind Ukrajnában, mind pedig külföldön" - mondta a miniszter. A kormány soha nem látott méretű választási csalásra készült, ugyanis 2 millió szavazót akart az urnákhoz szólítani az Oroszországi Föderációban pótlólagosan megnyitni tervezett 420 választókörzetben. "Mi ezt megakadályoztuk" - mondta.
Az ukrán diplomácia vezetőjének véleménye szerint a választási csalások elkövetői méltó büntetést érdemelnek. Megbízta munkatársait, hogy vegyék górcső alá a választások lebonyolításának menetét a magyarországi választókörzetekben is. Egyébként a megfigyelők jelentéseit is figyelembe veszik, hogy teljes képet kapjanak az eseményekről, és megállapítást nyerjenek a szabálysértések. Borisz Taraszjuk elmondta, hogy jelenleg Ukrajnában 130 bírósági eljárás van folyamatban a választási csalásokkal összefüggésben. Néhány per már le is zárult, fény derült a konkrét személyi felelősségre és a vétkesek börtönbüntetésüket töltik. Ami pedig azt illeti, hogy annak idején a külügyminisztérium is részese volt a csalásoknak, Borisz Taraszjuk elmondta, hogy hivatalba lépésekor hivatalos vizsgálatot rendelt el, amely kiderítette, hogy egyes külügyminisztériumi tisztségviselők közreműködtek a külföldi választókörzetekben lebonyolított választások eredményének meghamisításában. A vizsgálat anyagait átadták a Legfőbb Ügyészségnek.

Tudósítónktól