Az ukrán kisebbség panasza parlament emberjogi bizottsága előtt


Október 4-én a magyar parlament emberjogi bizottsága megtárgyalta a magyarországi Ukrán Kisebbségi Önkormányzat panaszát, amelyben kifogásolta Friderikusz Sándornak, a Szólás szabadsága című televíziós műsor vezetőjének, és az adás vendégeként, az ORFK képviseletében megszólaló Lantos alezredesnek az ukrán kisebbséget érintő, negatív felhangú megjegyzéseit, amelyek a közszolgálati televízió július 17-ei adásában hangzottak el. Az ukrán kisebbség úgy tekint a botrányos hírű magyar tv-riporter és a magyar rendvédelmi szervek felelős tisztségviselője közötti párbeszéd ezen részére, mint az ukrán kisebbség lejáratására, és a közösség tagjai emberi jogainak nemzetiségi jegyek alapján történő megsértésére. Az ukrán közösség felháborodását a botrányos júliusi adás szereplőinek két mondata váltotta ki. A radikális terrorszervezetek európai aktivizálódásáról, illetve a július elején, Londonban történt terrorcselekményekről szólva, a műsorvezető a következő kérdést tette fel:

- Nálunk is volt robbantás, nem is egy, a közelmúltban, itt, nálunk szintén vannak kisebbségek, mondjuk ukrán, kínai; önök (a rendőrség - szerk.) például állandó megfigyelés alatt tartják őket?
- Válasz: Igen, a rendőrség állandó ellenőrzés alatt tartja és elemzi ezeket a közösségeket, vizsgálja kapcsolatépítésüket, többek közt természetesen a pénzügyi mozgásokat is.

A parlamenti bizottság ülésén felszólalt Hartyányi Jaroszláva asszony, a magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat elnöke, az Ukránok Európai kongresszusának elnökhelyettese, aki kérte a képviselőket, hogy védjék meg az ukránok nagy nyilvánosság előtt megsértett jogait. A tényállás ismertetése céljából kiosztotta a képviselőknek Simon András, a közszolgálati televízió műsorokért felelős alelnökének levelét, amelyben leírja, hogy egyetért az ukrán kisebbség tiltakozásával és elismeri, hogy a műsorvezető megengedhetetlen módon bocsátkozott az ukrán kisebbséget negatív színben feltüntető párbeszédbe. Az alelnök levelében közölte, hogy Friderikusz Sándor július 24-én, a társaság kérésére nyilvánosan bocsánatot kért a történtekért.
Hartyányi Jaroszláva azonban arról tájékoztatta a képviselőket, hogy bocsánatkérésre tulajdonképpen nem került sor, mert a Szólás szabadságának műsorvezetője csupán annyit mondott, hogy az ukrán polgárokat nem tekinti potenciális gonosztevőknek, viszont egyetlen szót sem szólt arról az ukrán kisebbségről, amelyre a konkrét kérdés vonatkozott az adásban. Említésre méltó, hogy az ukránok panaszában felsorakoztatott érvekkel egyetértettek az ORTT elnökségének tagjai - dr., Horváth Patrik, Kisimre Ferenc és Kőmíves Benedek. Lamperth Mónika belügyminiszter személyesen biztosított bennünket arról, hogy az ukrán kisebbség semmilyen megfigyelésnek nem alanya a rendőrség részéről. A bizottság tagjai ezt a levelet is megismerhették.
A tv-riporter az ukrán önkormányzat elnökével folytatott telefon-beszélgetésben egyébként megjegyezte, hogy az elnök-asszony túl érzékeny, kezeltetnie kellene gyenge idegzetét, majd cinikusan közölte, hogy mehet a panaszával oda, ahová csak akar.
Az ülést vezető Szászfalvi László elnök lehetővé tette a bizottság tagjainak, hogy elmondják véleményüket az eset kapcsán. Kaltenbach Jenő és Leinot Péter ombudsmanok, Hargitai János, Szabados Tamás, Májer József képviselők és mások felszólalásaikban a megismert tényállás megfelelő jogi és közösségi szankcionálását kérték. Több megszólaló személyesen is elítélte a Szólás szabadsága tv-műsor szereplőinek provokatív és politikailag inkorrekt kijelentéseit, és szolidaritásáról biztosította az ukrán kisebbséget.
Tekintettel arra, hogy a közszolgálati televízió vezetőségének képviseletében - ismeretlen okokból - senki sem jelent meg a bizottság előtt, a panasz kivizsgálása ezzel még nem zárult le.