|
Dmitro Tkacs visszatért
Február 16-án, az Ukrán Nagykövetség új rezidenciájában köszöntötték Dmitro
Tkacs Rendkívüli és Meghatalmazott nagykövetet, aki a délelőtti órákban adta át
megbízólevelét Sólyom László magyar köztársasági elnöknek. Az ünnepi eseményem a
Magyarországon élő ukránokat Hartyányi Jaroszlava, az UOÖ, a MUKE elnöke,
Kravcsenko Jurij, elnökhelyettes, a komáromi ukrán önkormányzat vezetője, Sajtos
Natália, a szegedi ukrán önkormányzat elnöke és mások képviselték.
Dmitro Tkacsot Hartyányi Jaroszlava köszöntötte. Az elnök-asszony reményét
fejezte ki, hogy a magyarországi ukránok tovább erősíthetik kapcsolataikat az
anyaországgal a kultúra és az oktatás területén, és hozzájárulhatnak Ukrajna és
Magyarország baráti kapcsolatainak kiteljesítéséhez.
A Hromada munkatársa a nagyköveti munka célkitűzéseiről kérdezte a régi-új ukrán
nagykövetet.
- A Don-medencében, az ismert bányavidéken születtem, többször is leereszkedtem
a tárnákba, ezért egy régi, bölcs bányász intelmet idéznék: „Félj! Óvakodj!”
Élettapasztalataimra támaszkodva én is óvakodom mindennemű előzetes
ígérgetéstől, mert attól tartok, hogy bármilyen jó elképzelésekről lett légyen
is szó, az utolsó szót mindig Isten mondja ki. Azt azonban szeretném elmondani,
hogy munkám középpontjában mindig is a külföldön élő, egyszerű ukrán emberek
állnak. Magyarországon most nagyon sok ukrán állampolgár dolgozik illegálisan,
persze sokan vannak olyanok is, akik szabályos tartózkodási engedéllyel
rendelkeznek. Amikor a munkavállalókról és gondjaikról beszélünk, becsületesen
el kell ismernünk, hogy ez gondot jelent számunkra, és az okokat a hazai
gazdaság lassú növekedésében kell keresni. Ezek az emberek odahaza egyszerűen
nem jutnak kenyérkeresethez. Vajon ki menne világgá és hagyná ott a szülőházát,
a családját, a barátait és a rokonait, ha nem vinné rá az anyagi szükség? Éppen
ezért mindig arra bíztatom, kérem, mi több, kényszerítem diplomata kollégáimat,
hogy legyenek megértők ezekkel az emberekkel, és lehetőségeikhez mérten segítsék
őket gondjaik megoldásában. Ez jelenti a munkánk egyik részét. Tevékenységünk
másik vetülete az euroatlanti integráció kérdésköréhez kötődik. Ukrajna számára
nagyon fontosak Magyarország e téren szerzett tapasztalatai, hiszen tanulni
sohasem késő, de ami a legfontosabb: jó lenne elkerülni a mások által elkövetett
hibákat. Professzorként, több ilyen témájú tudományos munka szerzőjeként is
mondom ezt.
A nagyköveti munka részét képezik a gazdasági kérdések is.
- Elődeim nagyon jó munkát végeztek ezen a területen. Az országaink közötti
áruforgalom elérte az 1 milliárd 400 ezer dollárt. Ez igen jó mutató mindkét
ország szempontjából.
A Magyarországon szolgálatot teljesítő diplomatáink legfontosabb feladatainak
egyike a nemzeti kisebbségek – Magyarországon az ukrán, Ukrajnában a magyar –
jogainak védelme. A magam részéről minden tőlem telhetőt megteszek annak
érdekében, hogy a legrövidebb idő belül újra munkához lásson a vegyes bizottság.
Sokéves és különleges tapasztalatokkal rendelkezünk a bizottság működtetése
terén, ami a kisebbségekkel kapcsolatos gondok kezelését illeti. Megalakulásunk
után közvetlenül, a 90-es években nagyon sok ilyen problémát megoldottunk. Ebben
a kérdéskörben nagyon egyértelmű álláspontot képviselek: ha állami szintű,
fontos kérdés kerül terítékre, képes vagyok bejutni bárkihez – az államfőhöz, a
miniszterelnökhöz, a miniszterekhez –, hogy megoldjam a problémát.
Tulajdonképpen azért jöttem vissza, hogy konkrét ügyekben járjak el, hogy munkám
eredményét érzékelje az ukrán közösség, a Magyarországon élő ukránok és mindazok
az egyszerű polgárok, akiknek az ukrán-magyar kapcsolatok nem valamiféle elvont
fogalmat, hanem az életük részét jelentik.
Végezetül szeretném ismételten üdvözölni a magyarországi ukrán közösséget,
amelyet szeretek és tisztelek. Mindig szívesen találkozom az Egyesület és a
helyi ukrán önkormányzatok tagjaival, akiknek ezúttal is küldöm jókívánságaimat.
Vaszil Ploszkina
|
|
