Az Ukrán Kultúra Napja
 
A Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület, az Ukrán Országos Önkormányzat és a magyarországi Ukrán Nagykövetség képviselői koszorút helyeztek el a Dnyeszteri sellő emléktábláján, a Budai Várban. A magyarországi ukrán közösség így tisztelgett a 170 esztendeje megjelent könyv szerzőinek emléke előtt. Az emléktáblát 9 évvel ezelőtt készíttette a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület.
 Dmitro Tkacs, Ukrajna magyarországi nagykövete beszédében hangsúlyozta, hogy az itteni ukrán közösség sokat tesz nemzeti kultúránk megismertetéséért, megadja a tiszteletet az ukrán államférfiaknak, közéleti személyiségeknek és a kultúra művelőinek azzal, hogy emléktáblával jelöli azokat a helyszíneket, ahol ezek a személységek megfordultak. A nagykövet röviden beszámolt arról is, hol tartanak a Sevcsenko és a Szkovoroda szobor felállításának előkészületei.
 Hartyányi Jaroszláva, Az Ukránok Európai Kongresszusa, az Ukrán Országos Önkormányzat és a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke felelevenítette a kétszáz esztendeje, a Dnyeszteri sellő budai megjelenésével kapcsolatos eseményeket. – Galíciai szellemi elődeink kézzel foghatóan mutatták meg, hogyan kell harcolni az ukrán ügyért – mondta az elnök asszony. – A hatalom lebecsülte a lelkes fiatalemberek elszántságát, sokan azt hitték, hogy csupán népköltészetről van szó a kötetben, a valóságban azonban az almanach egy nemzet nyelvének jelképe lett.
 Jaroszláva asszony azt kérte az ukránoktól, hogy őrizzék az anyanyelvüket, adják tovább a nyelvi örökséget gyermekeiknek és unokáiknak, óvják szeretett nemzetük kulturális hagyományait.
 A koszorúzási ünnepség után az Ukrán Kultúra Napjának ünneplése – amely egyébként Leszja Ukrajinka születésnapja is – a MUKE és az UOÖ székházában folytatódott. A nagy ukrán költő verseiből összeállított kompozíciót adtak elő az Egyesület Vasárnapi Iskolájának tanulói, Nagyija Muzicsuk betanításában.
 Dmitro Tkacs felolvasta Katerina Juscsenko – az ukrán elnök felesége – levelét, amelyben megköszöni a tavalyi szíves fogadtatást. A nagykövet átadta a Katerina asszony által küldött könyveket az Egyesület könyvtárának.
 A nagykövet magánvéleményeként fogalmazta meg, milyen jó, hogy az ukránoknak vannak olyan ünnepeik, amelyekre meghívhatják magyar barátaikat. Elismeréssel szólt a Kulturális és Oktatási Központ munkájáról, a nemzetiségi színházról és a fiatal táncosok teljesítményéről.
 A nagykövet felszólalását követően Hartyányi Jaroszláva, az est háziasszonya az emelvényre invitálta Marija Asztafjevát, a kijevi Szlavisztikai Intézet rektor-helyettesét, aki bemutatta Ludmilla Neszuhot, az Intézet kárpátaljai részlegének igazgatóját, az Ungváron kiadott Urbárium és Diárium társszerzőjét. A rektor-helyettes asszony elmondta, hogy az általa vezetett intézmény immár hatodik esztendeje kutatja a Kárpátok régió soknemzetiségű kultúráját. Az intézet a szláv irányultságot attól a Jurij Huca-Venelintől örökölte, aki Kárpátalján, a szolyvai járásban lévő Tibava faluban született. A külföldi szlavisták közül elsőként ő tanulmányozta a bolgár történelmet és kultúrát. Ludmilla Neszuh felhívta a figyelmet arra, hogy a kárpátaljai szlavisták számos tanulmánya „Ukrajnában először” megjegyzéssel jelenik meg. Az ungvári kutatók több történelmi tárgyú és tudományos művet hoztak Budapestre, többek közt Papp Ildikó fiatal pszichológus munkáját, amely a fiatalok problémáit elemzi. Ludmilla Neszuh egy Szent Andrást ábrázoló ikont ajándékozott a magyarországi ukránoknak.
 A történelmi kutatásokat érintő témakört folytatta Nájpáver Emil, a Magyarországi Kulturális Egyesület egyik alapító tagja, több, az itteni ukrán közösség támogatásával kiadott könyv szerzője, a most bemutatott Urbárium és Diárium társszerzője.
 Az ukrán történelmi tudat fejlődéséről Olekszandr Asztafjev, a kijevi Sevcsenko Nemzeti Egyetem professzora beszélt. Egyébként ő ugyanabban a Ternopol megyei faluban – Vovkivci – született, mint Hartyányi Jaroszláva. A szomszédok a legutóbb Lengyelországban, a Visztula hadművelet áldozatai előtt tisztelgő megemlékezésen találkoztak. A professzor úr kiterjedt tudományos munkássága és közéleti tevékenysége mellett verseket is ír, és tagja az Ukrán Nemzeti Írószövetségnek.
 Hartyányi Jaroszláva még egy premierrel örvendeztette meg a vendégeket: megjelent Mihajlo Vihula gitárművész Táncmágia című CD-je, amelynek néhány számát a szerző személyesen mutatta be.
 Egy elfeledett ukrán zeneszerző, a Mozart korában élt Makszim Berezovszkij három tételből álló, zongorára és klarinétra írt darabját mutatta be a Scsur-Makausz házaspár, és a közönség újra tapsolhatott a két kiváló énekesnek, Hanna Ljahovicsnak és Medenci Románnak.
 
 Tudósítónktól