FOTÓDOKUMENTUMOK

Egy parlamenti határozat rövid története
 

A magyar parlament emberjogi bizottsága az országgyűlés plenáris ülése elé terjesztette az ukrán kisebbség javaslatát. A magyarországi ukrán civil szervezetek többek közt az 1932-33-as ukrajnai események politikai értékelését kérték a magyar törvényhozóktól.

A magyar országgyűlés emberjogi bizottságában majdnem kudarcba fulladt a négy párt frakciótagjainak és az ukrán önkormányzat képviselőinek részvételével zajló keddi vita. Fodor Gábor, a liberális SZDSZ tagja tiltakozott az ellen, hogy a dokumentumban az 1932-33as éhínség szinonimájaként az „ukrán holokauszt” kifejezés szerepeljen. Szerinte a holokauszt kifejezés alatt – ami egyébként görög szó, és szószerinti fordításban tűzhalált jelent – a nyugati történészek kizárólag a zsidóság második világháborús tragédiáját értik, ezért más összefüggésben nem helyes alkalmazni.
Egyébként a szabaddemokrata képviselő eszmefuttatását még saját honfitársai is könnyedén megcáfolhatják, hiszen a helyi sajtóban, Magyarországon is gyakran emlegetnek „cigány holokausztot”, s ez ellen egyetlen politikai párt sem emelt még kifogást. A parlamenti bizottság november 4-i ülésén Donáth László szocialista képviselő ennek ellenére támogatta Fodor Gábor felvetését. Ez a két párt, az SZDSZ és az MSZP alkotja a jelenlegi magyarországi kormánykoalíciót. Ehhez még tegyük hozzá azt is, hogy a szabaddemokrata képviselő, szembehelyezkedve az ukrán kisebbség kezdeményezésével, olyan javaslattal állt elő, hogy az ukrajnai éhínség áldozatairól való megemlékezés kérdését ne is terjesszék a parlament plenáris ülése elé. Ehelyett állami pénzből rendezzenek tudományos konferenciát a témáról, amelyre meghívnák a sajtó képviselőit. E javaslatnak jó esélye volt arra, hogy a bizottságban megszavazzák, de előtte még szót kapott Hargitai János, az ellenzéki Fidesz-MPSZ képviselője, aki elfogadta az előtte szólók érveit a holokausztot illetően, és egyetértett „az ukrán nép genocídiuma” szóösszetétel alkalmazásával. Egy magyarországi történész konferencia ellen sem volt ellenvetése, csupán annyit jegyzett meg, hogy november végéig lehetetlenség lenne megszervezni és megrendezni, s mivel a bizottság előző ülésén már felvetődött az országgyűlési határozat lehetősége, célszerűbb lenne visszatérni az eredeti elgondoláshoz. „Az ukrajnai éhínséget elmarasztaló és az ukrán nép iránti szolidaritást kifejező országgyűlési határozatnak politikai szempontból sokkal nagyobb lenne a visszhangja, mint egy tudományos konferenciának” – mondta Hargitai János.
Végül a bizottság tagjai megszavazták az ukrán kisebbség javaslatát. Hartyányi Jaroszláva, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke megköszönte a képviselőknek, hogy közel egyhangúlag támogatták a befolyásos politikusok rokonszenvének megnyeréséért hosszú heteken át munkálkodó ukrán kisebbség erőfeszítéseit.

Vaszil Ploszkina

 

FOTÓDOKUMENTUMOK