Ukrajnai éhínség – az évszázad
tragédiája
 Az ukrán nép történetének
egyik legszomorúbb korszaka az 1932-33-ban végrehajtott tömeges
kollektivizálás és a totális rendszer, illetve sztálini rezsim által
kitervelt éhínség volt. A rendszer a saját népe, annak jövője ellen
követett el bűncselekményt. Következményeit tekintve az ukrajnai éhínséget
az emberiség történetének legszörnyűbb, legtragikusabb cselekedetei közé
sorolhatjuk.
Az ukrán parasztok 1931 decemberétől 1933 szeptemberéig éheztek – 22
hónapig tartották fogva őket a „vidravas” fogai.
Ma a kutatók vitatkozhatnak az éhínség halálos áldozatainak valós
számáról, de a tömeges haláleseteket egyetlen kormánynak sem sikerült
eltitkolnia. A harkovi megyei tanács végrehajtó bizottságának egyik
munkatársa például 1933 májusában a következőkről tájékoztatta az UK(b)P
Központi Bizottságát: Az utóbbi hónapokban, a megye falvaiban 450-600 ezer
(!) ember halt meg. Egy 1934. decemberi keltezésű szovjet statisztikai
jelentés szerint 1933-ban, az akkori Szovjetunióban a legmagasabb
halálozási arányt – 2. 9 millió ember – Ukrajnában jegyezték fel. És ebben
nincsenek benne azok a milliók, akiknek halálát az illetékes szerveknek
egyszerűen nem volt érkezésük regisztrálni.
Az ukrán nép élettörténetének e szörnyű lapja évtizedekig el voltak zárva
mind a kutatók, mind pedig a népirtást elszenvedő nép elől. Emlékét
azonban őrizték a túlélők, akiknek sikerült kikerülni abból a pokolból, és
azok a dokumentumok, amelyeket mindeddig hét lakat alatt őriztek.
Kortársaink ezekből tudhatják meg a rettenetes igazságot.
Tekintsünk be az akkor készült fotó- és kordokumentumokba! Hajtsunk fejet
azok emléke előtt, akik nem golyók és robbanások, nem atomkatasztrófa
áldozatai lettek!
1. Éhínség – 1933.
2. Kegyeleti domb Lubnyi közelében.
3. Lubnyi, Poltava megye. Megemlékezés az 1922-es éhínség áldozatairól.
4. V. P. Jaromov elektrolakatos inas volt egy Don-medencei bányában. Napi
egy kg kenyér volt a fejadagja, aminek egy részéből kétszersültet
készített, hogy megmentse Hmelnyickij megyében élő szüleit az éhhaláltól.
1933.
5. A munkaegységek után járó élelmiszer-fejadagok kiosztása a Donyeck
megyei Udacsne falu Gyemjan Bednijről elnevezett kolhozában. 1933.
6. A Dnyiprobud építőipari vállalat üzemi konyhája. 1932. Parasztok ezrei
kerestek munkát az építkezéseken, hogy elkerüljék az éhhalált és
megmentsék a családjukat.
7. Az éhezéstől felfúvódott, beteg embereket a kórházakban sem tudták
megmenteni, mert nem volt élelem.
8. Éhhalál.
9. A kiéheztetett emberek végső menedéke.
10. Éhes és magatehetetlen öregek álltak a kerítések alatt.
11. Meggyötört asszonyok és gyereket meneteltek a zsíros földű poltavai
táj kihalt falvain, élelem után kutatva.
12. Vidám kivonulás. Az aratás kezdetének látványos főpróbája. 1930.
13. A Kommunizmus Útja Kolhoz tagjai vizsgálják a vetőmagot. Herszon
megye, 1932.
14. Ukrajna első kolhoztagjai. Egy 1931-ben, Moszkvában nyomtatott
röpcédula.
15. A parasztoktól elkobzott vagyontárgyak beszállítása a kolhozudvarra.
Donyeck megye, 30-as évek.
16. A parasztok vagyonának elkobzása. Donyeck megye, 30-as évek.
17. Búzaőrlés a Vinnyica megyei barszkij járásban. 1928.
18. Bubnyivka falu Vörös Hajnal nevű kommunájának tagjai Vinnyica megye,
volocsivi járás (ma Hmelnyickij), 1926.
19. Begyűjtésre induló vörös brigádok. A Proletár Forradalom Hulláma
Kolhoz, Harkov megye, 1932.
20. Tulajdonképpen ezzel kezdődött az éhínség. A parasztokat saját
gabonatartalékaik beszolgáltatására kényszerítették.
21. Pártaktivisták kutakodtak a házaknál, és még a vetőmagot is elvitték.
A beszolgáltatás elmulasztásáért a parasztokat szigorúan megbüntették.
Sokgyermekes parasztcsaládok haltak meg mind egy szálig.
22. Az első kolhoz-traktorosok Vinnyica megye (most Hmelnyickij)
novousicki járásában.
23. Az első kolhoz-tavasz.
24. A termés őrzése a Poltava megyei Vörös Csillag Kolhozban. 1932.
25. A gabona és más mezőgazdasági termékek beszolgáltatása. Donyeck megye,
1933.
26. A beszolgáltatás alkalmából rendezett nagygyűlés a Harkov megyei
zolocsivi járásban. 1932.
27. Halottak hevertek az utcákon. Sokszor nem volt kinek eltemetni őket.
Harkov, 1933.
28. A legszörnyűbb a kisgyerekek látványa volt. Az éhség letörölt az
arcukról minden gyermeki vonást, megkínzott kísértetekké téve őket.
29. Az éhínség áldozatai.
30. Betakarítás a Szovjet Paraszt Kolhozban, Harkov megyében. 1932.
31. Aratás a Donyeck megyei Gy. Bednij Kolhozban. 1933.
32. Gabonaőrlés a Lenin Kolhozban. Ogyessza megye, mikolajivi járás. 1932.
33. Pogyeljai parasztcsalád. A családfőt, M. F. Oljaneckijt törvénytelenül
kivégezték, majd poszthumusz rehabilitálták.
34. A veszélyes szabotőrnek nyilvánított, és a beszolgáltatás
megtagadásáért elítélt, majd pedig rehabilitált Vinnyica megyei Sz. L.
Zora amnesztiájáról készült jegyzőkönyv részlete.
35. A G. Sz. Psenyicsnij nevét viselő Ukrán Központi Állami Film-, Fotó-
és Hangarchívumban őrzött felvételek.
3. számú aláírások
1. Az éhínség áldozatainak tömegsírja Harkov közelében. 1933.
2. A Donyeck megyei Udacsne falu aktivistái az elkobzott kalászokkal a
községi tanács épülete előtt. 1932.
3. Az a föld, amelyik fél Európát etette, képtelen volt magába fogadni az
éhínség összes áldozatát.
4. Minden vagyonkájától megfosztott parasztcsalád a háza előtt. 30-as
évek.
5. Indul a gabonával megrakott szerelvény Dnyipropetrovszkból. 1932.
6. A Vörös Sztyeppe Kolhozból indítják a gabonát a begyűjtési központba.
Kijev megye. 1932.
7. A tragédia kis tanúi.
8. „A bánat aratása”.
9. Gyerekek gyűjtik a fagyos krumplit a kolhoz földjén a Donyeck megyei
Udacsne faluban. 1933.
10. A Szovjetunió nem ismerte el az éhínséget, ámde folyton kereste az
„ellenséget”.
11. Az éhínség gyermekei.
12. A kommunista rendszer gaztetteinek áldozatai.
13. Külföldi lapok tudósításai a szovjetunióbeli és ukrajnai éhínségről.
14. Ukrajna jelenlegi országhatára.
15. Ukrajnai megyehatárok.
16. Megyeszékhelyek.
17. 1939 után Ukrajnához visszacsatolt területek.
18. A lakosság-szám növekedésének, illetve csökkenésének összehasonlító
adatai, amelyhez a szovjet népszámlálási adatok szolgáltak alapul egy
nemzetközi jogász-bizottság számára.
19. Az állam, a köztársaság neve. A lakosság létszáma, milliókban. 1926-os
szovjet adatok.
20. A lakosság-szám növekedése, milliókban.
21. A lakosság-szám növekedése százalékokban.
22. Szovjetunió, Oroszországi Föderáció, Fehéroroszország, Ukrajna.
23. A megyei halálozási arány a köztársasági átlaghoz viszonyítva
1933-ban. Az összes ukrajnai elhalálozás százalékarányában.
24. Vinnyica, Dnyipropetrovszk, Ogyessza, Donyeck, Csernyigiv, Kijev,
Harkov megyék és Moldávia.
25. A halálozási mutatók növekedése 1933-ban az 1927 és 1930 közötti
időszakhoz viszonyítva. Megyénként többszörös a növekedés.
26. 8-9-szeres, sőt ennél is nagyobb növekedés.
27. Tömegsír Harkov közelében. 1933.
28. Gabona-beszolgáltatás a Vinnyica megyei Iljinciben. 1929.
29. Az ötéves terv harmadik, döntő esztendejének tiszteletére begyűjtött
gabona a Dnyipropetrovszk megyei Polohi faluban.
30. A parasztok leadják a gabonát a Szojuzhlib begyűjtési központban, a
Kijev megyei Kaharlik faluban.
31. A Vörös Sztyeppe Kolhozból indítják a gabonát a begyűjtési központba.
Kijev megye. 1932.
32. Gabona-rakomány a Komintern Kolhoz begyűjtőhelyén. Harkov megye,
zolocsivi járás. 1933.
33. A Kahovka állami gazdaság első gabona-szállítmánya. Herszoni körzet.
1930.
34. A fogyasztási szövetkezetek kollektív gabona-beszolgáltatása a
Vinnyica megyei Nyemiriv városban. 1929.
35. Indul a gabonával megrakott szerelvény Dnyipropetrovszkból. 1932.
36. Ukrán parasztok szedegetik a szemeket a magtár előtt. A Fórum című
folyóirat közlése. 54. szám, Kanada, 1983.
37. Parasztember haláltusájukat vívó lovaival.
38. Haldokló apa és kisfia.
39. Szekéren haldokló parasztember.
40. 1930-ban, Szibériába száműzött férfi. Felesége és gyermeke éhen halt.
A Fórum című folyóirat közlése. 54. szám, Kanada, 1983.
41. Gyermek – éhen halt édesanyja holtteste mellett.
42. Haldokló asszony.
43. Gyermekek, akiknek a szülei éhen haltak.
44. A közös gazdaság tagjai átszállítják P. Jemec javait a közös magtárba.
Donyeck megye, grisinói járás. 30-as évek.
45. Minden vagyonkájától megfosztott parasztcsalád a háza előtt. Donyeck
megye, grisinói járás. 30-as évek.
46. Martinenko vagyontalanított paraszt javainak áruba bocsátása a Donyeck
megyei Udacsne falu „vörös bazárjában”. 1930-32.
47. P. Maszjuk vagyonának elkobzása a Donyeck megyei Udacsne faluban.
1934.
48. Munkaügyi ellenőr vallatja a falusi nagygazdát. Ogyessza megye. 1929.
49. Abolmalovot, a nincstelen parasztok bizottságának tagját vallatják,
akit azzal vádolnak, hogy kulák-párti agitációt folytatott a parasztok
között Kramcsanka faluban. Orzsici járás, 1929.
50. A vádlottak padján: a vinnyicai körzetbeli jakusini községi tanács
tagjai, akiket a párt kollektivizálási politikájának elferdítésével
vádolnak. Jakusin. 1931.
51. Részlet az Állami Politikai Igazgatóság (ÁPI) jelentéséből a
trosztyani járás falvaiban éhező családok számáról. 1932. V. 8. M.
Hatajevicsnek, a Dnyipropetrovszk megyei ÁPI helyettes osztályvezetőjének,
a megyei pártbizottság titkárának címzett jelentés az akimivi járásban
előfordult kannibalizmus-esetekről. 1933. III. 10.
52. Az ukrán egészségügyi népbiztos levele Kosziorhoz, az Ukrán Kommunista
Párt Központi Bizottsága titkárához az élelmiszerhiányban szenvedők
állapotáról és számáról Kijev megyében. 1933. VI. 3.
53. Az ukrán Legfelső Bíróság határozata a Vinnyica megyei bíróság
ítéletének hatályon kívül helyezéséről P. A. Jakimenko parasztasszony
ügyében, aki megölte a fiát, hogy megmenthesse többi éhező gyermeke
életét. 1932. X. 16.
54. Az UK(b)P KB szervezési osztálya tájékoztatási részlegének jelentése
Kijev megye egyes járásaiban előforduló emberevésről. 1933.
55. Oszinennek, az ÁPI titkos politikai osztálya vezetőjének jelentése a
szennyezett élelmiszerekről és a Harkov megyében előforduló hulla- és
emberevésről. 1933 júniusa.
56. Az UK(b)P KB Politikai Bizottságának határozata a betakarításról.
1932. I. 25.
57. Az UK(b)P KB Politikai Bizottságának határozata falvak és kolhozok
feketelistára vételéről. 1932. I. 25.
58. V. A. Balickij, az országos ÁPI ukrajnai különmegbízottjának
Sztálinhoz írt levele arról, hogy „lázadó petljurista szervezetek”
szabotálják a betakarítást. 1932. XII. 23.
|
