|
2003. december 11. 14:39
Magyar Nemzet
internetes kiadása
Metz Katalin
A halál neve: tömeges kiéheztetés. Magyarországnyi áldozata volt
1932-33-as, iszonyatos ukrajnai éhinségnek. Ötszáz nap alatt hétmillió
ember halt meg, ebből hárommillió gyermek. A Terror Házának új kiállításán
ott a gyászos mementó: minden nap 25 ezer ember halt meg.
Rémtettekben bővelkedő világunkban is ritkán esett meg ilyen gyalázat –
abban a társadalomban, amely hetven évig fennen hirdette, hogy
legértékesebb tőke: az ember. Minden órában 1000 ember halt meg. Minden
percben 17 ember halt meg. A gabonaelkobzásnak, kollektivizálásnak
ellenálló parasztságot Sztálin parancsára mesterségesen gerjesztett
éhinséggel irtották ki.
A hadsereg körülzárta az ukrán megyéket, röghöz kötötte lakóit, és utolsó
falatjuktól is megfosztotta őket. Az elpusztultak helyébe oroszokat
telepíttek. Sikerült az ördögi terv: egycsapásra megváltoztatták az ország
etnikai összetételét.
A szörnyűség 70. évfordulójának emlékezetére, az Ukrán Országos
Önkormányzat kezdeményezésére, a Terror Háza és Ukrajna Magyarországi
Nagykövetsége egy kétnapos konferenciát megelőzően kiállítást rendezett az
Andrássy út hatvanban. Jó helyen: itt követtek el, méreteiben ugyan
kisebb, de hasonló indíttatású gaztetteket.
A tárlat nyitóünnepségén, mielőtt ukrán gyászzene szólalt volna meg a
kórus ajkán, a kijevi kulturális miniszter, Jurij Bohuckij megidézte az
ukrán történelem e rémkorszakát, amit a világ elől évtizedeken át
mélységesen elhallgattak.
Háláját fejezte ki a Schmidt Máriának, a Terror Háza főigazgatójának,
amiért a kiállítás megrendezésével az ukránok gyászos emlékének adózik, és
gondoskodik arról, hogy a totalitarizmus ellen fölvértezzék azokat a
nemzedékeket, akik nem rendelkeznek ilyen tapasztalatokkal, hogy soha
többé ne fordulhasson elő ilyesmi.
Háláját fejezte ki az ukrán miniszter a magyar parlamentnek is, amely ez
év november 24-én egyhangúlag elfogadta az 1932-33-as nagy ukrajnai
éhinségnek emléket állító országgyűlési határozatot.
A dokumentum szerint az országgyűlés kifejezte a magyar nép szolidaritását
és együttérzését a sztálini rendszer által mesterségesen előidéztett
éhinség áldozatául esettek leszármazottainak, hozzátartozóinak, s egyúttal
elítél mindennemű diktatorikus törekvést, amely megfosztja állampolgárai
az emberi méltóságtól és szabadságjogaitól.
Vass Lajos, a kultusztárca politikai államtitkára egyéb teendői miatt
levélben mentette ki magát.
Schmidt Mária főigazgató szerint „nem az elszenvedett rettenet, a vég
nélküli népirtás a legnagyobb bűn, hanem a folytonos hazugság, az a
szándék, hogy a bűnöket kiiktassák az emberi emlékezetből.” Ez ellen
tettek a kiállítás megrendezésével.
|
